...itt folytatnám, a hosszú szöveg miatt nem fért el ! Szóval a hid elkészülte előtt komp volt és egy csónak, akkor, 1884-ben Szitás Antal, majd 1897-ben Sörös István nevezetüek voltak a révészek.. A hid megépítése után Édesapám nyerte el a haszonbérlés jogát. A hid előtti területen volt egy HIDVÁM feliratú kis ház, ahol én és tesóim is születtünk. Akkor már autók is közlekedhettek rajta, aminek a dija /+gyalogos, kerékpár, lovaskocsi,stb./ az emlitett iratokban szerepel.. 1945-ig voltunk hídvámbérlők, mert épitkeztünk a faluban, költözködtünk, a hidat pedig, - nem tudom melyik évben - ujjá kellett építeni, és a mostani helyére áttelepíteni, a süllyedő partszakasz miatt.....Szóval, érdemes belenézni az iratokba, nagy, - és ük-szüleinket találjuk ott meg, azok kézirásait, munkabér átv.elismervények, és sok-sok értékes dokumentum, az utókor számára !! Remélem nem veszed rossz néven a "kotnyeleskedésem". Üdvözlettel: Hálóné Szűcs Ilona

Válasz

Kedves Gizella ! Jók az információid, és külön köszönöm, hogy leirtad ezeket, mert szerintem nagyon sok mindent nem ismernek Feketeerdő multjáról !! Ha nem baj, kicsit "hozzátennék" ezt-azt......, annál inkább azért is, mert jómagam, - pld. a híd történetének -
kiskorú "szereplője" voltam. Édesapám, Szűcs Ferenc, /56-ig volt Tanácselnök /
által megmentett iratokból és személyes élményeimből meritve- tudom, hogy a hid megépitéséhez a Bp.-i Erzsébet hid lebontásából megmentett talpfákat, és a még felhasználható összes faanyagból készült el kis falunk hidja. A híd avatásáról készült fotó is, amit az összes régi iratokkal együtt elküldtem Novák András Polgármester Úrnak 1-2 évvel ezelőtt.!! Szerettem volna, hogy mindenki betekintést nyerjen ezekbe a ritkaságnak és sztem értékesnek mondható
eredeti dokumentumokba !!!! /lehet, hogy a könyvtárba kellett volna küldenem?? /

Válasz